1

Olvasó, ha fennakadsz, hogy

   Könyvem címe „Őszikék”,

Tudd meg: e néven virágok

   Vannak ősszel, és – csibék.

Ha virágok: a deres fű

   Hantját szépen színezik;

Ha csibék: ez is megjárja,

   Ki olyanra éhezik.

A virágnak nincs illatja,

   Ha megcsapta őszi dér;

De csibének húsa, vére –

   S a konyhában többet ér.

1877.08.13.

                      2

Amit én a zugba jegyzék,

   Nem hagy bennem mély nyomot,

De enyhültem, hogy kiöntém,

   Amikor fájt és nyomott.

Isten látja, az enyéim

   Tán nagyon is szeretem,

És ha fáj a vélt mellőzés,

   Lopva ide temetem.

Mint Midás király* borbélya

   Ura fején hogy mit lát:

Óh ne keljen elsusogni

   Soha innét lenge nád.

(1877)

Jegyzetek

A Kapcsos Könyvbe csak az első darab van bejegyezve, a következő alcímmel: „Ez új gyűjtemény szándéklott címe”.

Midás király – mondabeli fríg uralkodó, aki az istenek dalversenyén Pán javára döntött, ezért Apolló bosszúból szamárfület növesztett a fejére. Midás, aki a fejét ezután mindig süveggel takarta el, titkát csak a borbélyával osztotta meg. A borbély, aki senkinek nem árulhatta el a látottakat, lyukat ásott a földbe, és odasuttogta el a titkot; az onnan kisarjadó nád azonban susogásával továbbmondta azt.