Ez az élet egy tivornya:

Inni kell, ha rád jön sorja,

Az örömbül, búbánatból,

Karcos borbul*, kéj-zamatból.

Inni hosszut és körömre*,

Kedvet búra, bút örömre;

Sok megissza vad-őszintén:

Egy-kettő vigyázva, mint én.

Kivel egykor én mulattam,

Többnyire már pad alatt van:

Én, ki a mámort kerűltem,

Helyt maradék, hol leűltem.

De, ha végignézek romján:

Oly sivár, dúlt e tivornyám!

Mért nem ittam úgy, hogy jó-rég

Én is a pad alatt volnék?...

1878

Jegyzetek

 A Kapcsos Könyvben található címet követtük, szemben a kritikai kiadással, amely a kezdő sort tekintette címnek.

 Karcos borból – ki nem forrt, csípős borból.

 körömre – a poharat egyből fenékig