Arany János Ercsey Sándornak(1855)

  Nagy-Kőrös, 1855.10.19.

 

Kedves Sándorkám!

     Hanváról irt levelem óta mindketten mély hallgatásban veszteglünk; ideje hogy valahára tudjunk, mi rólatok s ti rólunk. Sept. 23-a óta vagyunk itthon, egészségben mindnyájan. De hallj az útról is valamit. Aug. 20-án indultunk Kőrösről, vaspályán Szolnokig, gőzhajón Tisza-Kesziig. Velünk jött, azaz ment ˗ a hajón Ercsey Kálmán Csegéig, honnan Debreczennek tartott. Kesziben, a kiszálló helyen, már ott várt Tompa, jövén értünk, 9 mértföldnyiről, 2 kocsival ˗ s miután Miskolczon egy napot hevertünk, s a diósgyőri várromot, a papirmalmot, vashámort, különösen az utóbbinak felséges hegyvidékét, s magasan a hegyek közt fekvő regényes tavát meglátogattuk, harmadnapon Hanvára értünk. A szives fogadtatás, melyben részesültünk, s mely hetek multával sem hagyott alább előzékeny jóságában, még egyszer oly becsessé tette előttünk e kedves háznépet, melylyel, ugy szólván, összeforrtunk, ugyhogy a megválás mint két részről igen nehéz lőn. Kisebb kirándulást tettünk az aggteleki barlangba, melynek leirásával, minthogy olvasás után ismered, nem fárasztalak, s Tompáéknak néhány jószívű uri barátjaihoz. Egy gőzerő által hajtott nagyhirű vasgyárt is; a borsodi u.[gy]n.[evezett] Bükk hegységben, meglátogattunk, de daczára, hogy egész uton áztunk, a gyárt, működni nem láthattuk, mert épen nem dolgozott. De a nyugvó gépek is nagyszerű benyomást tettek ránk. ˗ Több illy kisebb kirándulásunkat ˗ s általában együtt létünk örömét ˗ lehangolta némileg a cholera, mely bár Hanván nem volt, de a szomszéd helyeken s a legközelebbi faluban is, hol Tompáné szülei és testvérei laknak, ˗ nagy mértékben dühöngött. Ezért nem láthattuk Murányt, s általában Gömör felvidékét, mely vadregényességben a Kárpátokkal vetekszik. Mindazáltal neki vágtunk, s a családot otthon hagyván, ketten Miskával fölmentünk Zemplénybe, Szemere Miklóshoz, kinek ő e látogatást régóta igéri, Lasztóczra. Első nap S.[ajó] Szent Péteren, másnap Sáros-Nagy-Patakon voltunk s itt meg is kántizált[1] bennünket a tanuló nemes ifjuság. Lasztóczról megnéztünk egy Abauj szélén fekvő, regényes várromot (Szaláncz) melynek egy kerek tornya, fenn a hegy kupján ma is épen áll, s belseje a tulajdonos gr. Forgács által, régi izlésben fel van butorozva. Szemere igen jó ember, hogy mint poétának van nehány excellens[2] verse, azt te tudod, különösen a „Kedvteléseim” az enyedi albumban. Férfi szobái telvék mindenféle ritkaság és curiosummal:[3] sisak, pánczél, régi fegyverek, természeti ritkaságok, mammut fogak és csontok, szarvorru [!] szarvak,[4] kulcsos, feltekerő puskák, zerge szarvak stb. stb. egy kis muzeummá alakítják azokat. Kastélyszerű lakás, angol kert etcet.[5] Visszajövet, I.) utba ejtettük Bányácskát, azaz Széphalmot, a Kazinczi Széphalmát, hol, ujonnan elavult, soha teljesen ki nem épült, s már rozzant ˗ félig füstös szalmával félig mohos zsindelylyel födött, különben uri szabású házában épen zsidó zsinagógát találtunk, de azért bementünk; három szobája volt csak kész, egy akkora ebédlő, mint Balog Péteré,[6] abból nyilt a K.[azinczy] dolgozója, s aztán könyvtára, kicsiny szobák. A kertben, melynek akáczait maga ültetgette, áll szürke gránit siremléke, ˗ sirján a zsidó pulykái legelnek. Az elhagyatottság szomorú képe az egész Széphalom: fájdalmas érzettel távoztunk onnét. Aztán egy Borsi nevű faluban láttuk azt az ó kastélyt, hol II. Rákóczy Ferencz született, s egy nagy szobájában azt az óriás kandalót, hol, a monda szerint, születésekor egy ökröt sütöttek. ˗ Patakon Erdélyinél[7] szállottunk, ki minden szivességgel fogadott; Szerencsen egy Rákóczi korabeli templomban láttuk Rákóczi Zsigmond fejedelem czímeres és felíratos márványravatalát, alatta pedig a sírboltban, csontjait, s összevagdalt, kitoldozott koponyáját, amely egy négyláb magasságnyi kő urnában tartatik. ˗ Hamvára [!] érve, azután nem mulathattunk[8] sokáig, hazafelé indultunk 19-én, de az nap Kazinczy Gáborhoz mentünk csak, Bánfalvára, hol Toldy F.[erencz] is töltötte szűnnapjait, este pedig Kazára, Vadnay Rudihoz; ugyhogy csak 21-én este ülhettünk ismét gőzhajóra. Im ez a mi vándorlásunk rövid extractusa[9] ˗ megtörtént baj, betegség stb. nélkül ˗ most már honn vagyok, a szüreti szünnapok által kissé megzavart diligentia[10] kellő közepén.

     Épen most (21-én) veszem leveled a kötelezvényekkel együtt. A hármat, mint Janit[11] illetőket visszarekesztem.[12] Reményem felűl jól igazítottad e dolgot, miért fogadd szíves köszönetemet. A fennmaradt 25 forintot most épen nem küldhetem el, de remélem hogy még tavaszig azt is letisztázhatjuk. Janinak is add át legszívesb köszönetemet várakozása és különösen rokoni jóságáért. E részben már nyugodt vagyok, s nagyon jól esik. A fáskertet és házat további gondjaidra bízom; a búzával jó lenne várni, mert itt a rozs is 26˗28 forint már; nem lehet hogy később ott is fel ne szökkenjen az ár.

     Hogy házat vettél, azt igen bölcsen cselekedted. A Tolna féle ház nem szilárd anyagu ugyan, de azért el lehet abban lakni, itt is majdnem minden ház vályogból épül, mégis ˗ nedves. Oly jó helyen azt hiszem 4000 váltóért nem is drága. ˗ Én itt nem tudom, mikor veszek valamit; pedig a szállások ára óriásilag halad fölfelé, a drágaság is permanens,[13] úgyhogy noha 700 forintot s azonfelül didactrumot[14] és egyén accidentiát[15] is kapunk, ki jőni nem lehet. Pedig a napokban, nehányunkra nézve, már a definitiv[16] kinevezés is megtörtént, mi a censura kellemetlenségeitől, természetesen, felszabadít. Hát te hogy vagy az állam-vizsgával? ˗ Testűletünk ismét pár uj taggal egészült ki, egyike Szabó Károly, a hellenista. Praeparandiánk ˗ tanitó képezdénk is van 2 tanárral s nem igen több hallgatóval. Haladunk!

     Nénéd, s a gyermekek egészségesek, kivéve, hogy Julcsa a tavaszi bajaiból maig sem tisztult ki egészen. Scrophulosus[17] mirigyei lehetnek. Lajosodat[18] pedig sohse féltsd: ott van Tompa Géza,[19] születése óta mindig beteg volt, s már most egészséges, eleven gyerkőcz. Juli[20] irna, de miután Lina[21] már pár év óta egy betűt sem küldött, ő sem akar jobb lenni. Egyébiránt szeme a közel tárgyakra gyönge is, nehezére esnék az írás; annálfogva csak igy csókol és köszönt és ölel benneteket. Laczi III. osztályu gymnasialista,[22] még eddig kitünően halad. Csak ez egy körűlmény hogy ő iskolába járhat, békéltet ki bennünket Kőrössel. ˗

     Csókolunk benneteket. Isten, a jók őre, legyen veletek édesim!

                                                                                                 Szerető sógorod

                                                                                                        Arany J.

 

N[ota]B.[ene] Aztán rajtad a sor, válaszolni!

 

___________________________

[1] énekkel köszöntött
[2] kiváló
[3] ritkasággal
[4] orrszarvú szarvak
[5] etcetera: és így tovább
[6] szalontai  református lelkészé
[7] Erdélyi Jánosnál
[8] időzhettünk
[9] kivonata
[10] szorgalmi időszak
[11] Ercsey Jánost
[12] visszaküldöm
[13] állandó
[14] vizsgadíjat
[15] alkalmi munkák díját
[16] végleges
[17] görvélykór
[18] Ercsey Sándor fia
[19] Tompa Mihály fia
[20] Aranyné
[21] Ercseyné
[22] gimnáziumi tanuló