Rákócziné  

 

Ballada

 

Mi lelt téged bús gilice madárka?

Párom után nyögdécselek bezárva;

Vas kalitkám csillog-ragyog, aranyos:

De a lelkem, –

Hejh! a lelkem

Fenekéig zavaros.

 

Mi lelt, mi lelt, szőke asszony, kékszemű?

Társam után az én szivem keserű:

Oroszlányom viaskodik csatában,

Én pediglen

Fogva vagyok

Büszke Bécsnek várában.

 

Büszke Bécsnek rettenetes császárja*!

Minek engem itt tartani bezárva?

Miért reszket koronádnak gyémántja?

Elbocsáthatsz:

Gyönge kezem

Koronádat nem bántja.

 

Szabadságra könnyű módon szert tehetsz,

Szőke asszony, elbocsátlak, elmehetsz:

Csillapítsd le lázadozó férjedet,

Békességért

Hejh! örömest

Odaadlak tégedet.

 

Szőke asszony útnak ered, meg sem áll,

Férje-urát fölkeresi Újvárnál*;

Szólana is, köszönne is: hiába!...

Oda borúl,

Mint a bokor,

Oda borúl nyakába.

 

„Ingó-bingó rózsabokor vállamon,

Hozott isten, édes-kedves angyalom!

Isten hozott, úgy ha jöttél, szép virág;

Hogy eresztett

Volna másként

Az a bécsi porkoláb.”

 

Hátratekint a szép asszony, de nem szól,

Háta mögött áll a cseh kém*, tudja jól:

Császár küldte a cseh kémet utána,

Hallgatózni,

Leskelődni

Békeszerző szavára.

 

„Ingó-bingó rózsabokor vállamon!

Néma vagy-e, hogy nem szólasz angyalom?”

- „Néma legyek, mikor arra szót vesztek,

Amiért a

Bécsi udvar

Engem ide eresztett!

 

Azt akarnák, fulánk legyen csókomba’,

Mézes-mákot elegyítsek szavamba,

Kebelemen altassam el haragod:

Akkor aztán

Egy országért

Kiadnának egy rabot!

 

Személyemnek Magyarország nagy ára,

Visszamegyek, szavam adtam reája,

Felfogadtam, meg is állom emberűl:

Visszamegyek,

Ha veled a

Békesség nem sikerűl.

 

Jobban ismered te Bécset nálamnál:

Hitszegővel alkuba mért állanál?

Szava játék, hite szellő, kárhozat...

Vezérelje

A nagy Isten

Győzedelmes kardodat! –”

 

„Ez igaz hit legyen áldás utadon;

Vezéreljen a jó isten, angyalom! -

Válaszomat, érdemes cseh, vidd vissza:

Császárod, ha

Ilyet akar,

Magyar nőre ne bizza.” –

 

Búbánatos szőke asszony, kékszemű!

Meddig lesz még a te sorsod keserű?

Rab vagyok még büszke Bécsnek várában:

Rab vagyok, de

Oroszlányom

Harca nem lesz hiában!

 

1848

 

Jegyzetek

császárja – I. József ; 1687-benkoronázták magyar királlyá, uralkodott: 1705-től 1711-ig.

Újvárnál – Érsekújvár.

cseh kém – Johann Wenzel Wratislav gróf, cseh kancellár, 1705-1706-ban. I. József megbízottja a II. Rákóczi Ferenccel folytatott tárgyalásokon. 1706. június 30-án találkozott II. Rákóczi Ferenccel Érsekújvárott.