Megérzés

Bort vett magának a tudós;

   Van hozzá tudománya,

Van eszköze: felbontja és

   Izenként latra hányja:

Mi benne a szesztartalom,

   Mi a cukor, a mézga?

Festőanyag, csersav, víz, lég

   Mi fínom zagyvaléka?

S mindez hogyan másul, vegyül ? –

   Eredmény az: midőn begyül

Hozzá néhány cimbora:

   Ihatatlan a bora!

Bor-szedni jár a vén kupec;

   Van néki „borpróbája”:

Nem oly tudákos eszköz az,

   Csak nyelve, ínye, szája.

S megismeri a zamatost,

   Véknyat, „testest”, kövéret;

Ez vén, „magát megette már”,

   Ez fiatal, ez érett.

Hordószagút-mit nem visz el; –

   S ha önkint nem ereszti fel

Hogy sok legyen, szapora:

   Nagyon kapós a bora.

                 *

A nyelvnek is törvényeit:

   Széppé, jóvá mi tészi:

Nyelvész urak jobban „tudják”.

   A költő jobban „érzi”.

1877.12.29.