Császár Angela

színművész

Kolozsvár, 1946

Díjak és kitüntetések: Farkas–Ratkó díj (1981); Rajz János-díj (1983); Jászai Mari-díj (1983); A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997); Magyar Örökség díj (2010); Főnix-díj (2011); Kazinczy-díj (2013); A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze (2011)

Császár Angela

Kolozsváron született, Tatán érettségizett, és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte színész diplomáját Simon Zsuzsa és Gáti József tanítványaként 1968-ban. Főiskolásként a Nemzeti Színházban töltötte gyakorló éveit – ma már színészlegendák társaságában.

A diploma megszerzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött. A Hevesi Sándor téri Ház maradt az otthona 2000-ig, és még 12 évig, amikor már Pesti Magyar Színház volt a neve. Számtalan szerepet játszott az elmúlt ötven év alatt. Sorsfordító szerepei között volt, amikor Madách Mózes című darabjában népet, illetve Amrát, Mirjamot és Cippórát játszott Sinkovits Imre oldalán vagy Moliere Fösvényében és a Tartuffeben Mariannt Básti Lajossal és Rajz Jánossal. Játszott Melindát, Zíliát, Saroltot, Ledért és Capulettnét, Bigmamát, Annát, Mrs. Campbelt, Elektrát és Vénuszt... Szintén fontos állomása pályáján a Budapest-Orfeum tízéves sorozata a Nemzetiben és a Katona József Színházban. Szinkronizált, rádiózott és filmezett. Számtalan nívódíjat őriz. Hat önálló estet készített, amikor kevesebb színházi elfoglaltsága volt. Tanított a Nemzeti Színiakadémián, majd a Pesti Magyar Színiakadémián beszédet és zenés mesterséget.

A Százak Tanácsa tagja (1995–); a Színházi dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja (1995–); 2013-ban tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia; a Nemzeti Kulturális Alap Színházművészeti Kollégiumának kurátora (2013–). 2014-ben életre hívták a Bánffy György Kulturális Egyesületet, melynek célja a magyar nyelv éltetésén és a kulturális értékek terjesztésén túl, Bánffy György emlékének életben tartása.

„Foglalkoztatott, elismert színésznek mondanak. Mindebből én csak annyit érzek, hogy még ennél is jobban át kell gondolnom, mit teszek, mondok, játszom, mert figyelnek rám. Tehát felelősség van rajtam. Nem is kevés.”