Szávai Viktória az Arany-korszak előtt

Szávai Viktória az Arany-korszak előtt

Szávai Viktória a Budapesti Kamaraszínházban kezdte pályáját, ezt követően lett a Radnóti Színház művésze, ahol klasszikus és kortárs darabokban is megmutatta sokoldalúságát. A 2017 óta szabadúszóként dolgozó színésznőt sokan ismerik a televízió képernyőjéről, sorozatokból, de a filmvásznon is emlékezetes alakításokat nyújtott. A versmondás sem idegen műfaj számára: néhány éve Weöres Sándor műveiből készített önálló estet. A Hallgatni Aranyt! projektben két verset (Április 14-én, Civilizáció) és egy levelet ismerhetünk meg az ő tolmácsolásában.

– Hol áll Arany János az Ön képzeletbeli költő-toplistáján?

– Hozzám sosem állt közel Arany János költészete, de természetesen leborulok az életműve előtt. Az embernek vannak korszakai, időrendben volt József Attila-, Pilinszky-, majd Weöres-korszakom, lehet, hogy egyszer majd eljön az Arany János-korszak is.

– Arany műveit nem lehet megúszni az irodalomórákon sem általános, sem középiskolában. Voltak-e kedvencei?

– A balladáit nagyon szerettem, különösen akkor, amikor már gimnazista voltam, és drámai anyagokat kerestem, hiszen azok nagyon erős színpadi jelenlétet kívánnak.
A színművészetin hangszálműtét miatt kimaradtam egy beszédvizsgából, és az volt a megállapodásunk a beszédtanárunkkal Végvári Tamással, hogy megkapom az osztályzatom, de a Tengeri-hántást egyszer el kell mondjam, ha már lesz hangom. Sajnos már nem él, úgyhogy ezzel a verssel tartozom neki.


– Milyen Arany-kép élt Önben akkor, és ez hogyan változott mára?

– Aranyt mindig egy rezignált öregembernek láttam magam előtt, de éppen ennek a felkérésnek kapcsán találkoztam egy általa írt levéllel, amiből kiderül, hogy hihetetlen jó humora volt, sőt Petőfivel imádták ugratni egymást.

– Az, hogy nem nagyon ismert verseket kapott, hogy nem volt belőle egy referenciának számító „nagy” előadás, nagyobb szabadságot adott?

– Ha verset kell mondanom, soha sem hallgatom meg a referenciának számító „nagy” előadókat, vagy ha mégis a fülemben van egy nagy színész hanglejtése, akkor igyekszem kiverni a fejemből. Itt szerencsére nem kellett ezzel megküzdenem, csak mögé kellett állnom a kiválasztott verseknek.

 

Szávai Viktória - fotó: MMA/ Éder Vera