A legnagyobb európai varjúféle. A múlt század elején nagyon lecsökkent a hazai költőpárok száma, de mostanra állománya stabilizálódott, sőt növekszik.
Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában elterjedt faj. Hazánkban korábban a hegyvidéki erdők lakója volt, de mára az alföldi területeken is megjelent. Fészkét sziklapárkányra, nagyobb fa elágazásába, nagyfeszültségű oszlopra, gallyakból építi, puha anyagokkal béleli. A költőhely kiválasztása terén mindig nagyon körültekintő és óvatos.
A holló fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen a tojó 20-21 napig kotlik. A hím ezalatt gondoskodik párjáról. A fiókák 5-6 hetes korukban röpképessé válnak, de a család még sokáig együtt marad. Jelentős mennyiségű dögöt fogyaszt, de rovarokat, puhatestűeket, tojásokat, hüllőket és kisemlősöket is zsákmányol. Télen előfordul, hogy nagyobb, akár többszáz fős csapatokba verődik.
Hivatalos madártani adatok szerint a legtávolabbi „megkerülés”: 699 km (Németországtól-Magyarországig) Ez a gyűrűzési és a megkerülési hely között megtett távolságot jelenti.
Forrás: mme.hu
A Földön valószínűleg a legnehezebb verébalakú madár és egyben a legnagyobb termetű énekesmadár is. A felnőtt madár hossza 56 és 70 centiméter körüli, testtömege 0,7 – 1,63 kilogrammig terjed. Élettartamuk tipikusan 10-15 év a szabadban, habár tudunk 40 év feletti példányokról is. (A szóbeszéd szerint a hollók akár 100 évig is élhetnek, bár ezt eddig bizonyítani nem sikerült.) A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de a párválasztás után – ami egy életre szól – a párok közösen védik a területüket.
A közönséges holló több ezer éve él együtt az emberrel, sokan kártevőnek tartják őket. Alkalmazkodásának sikerességét mindenevő életmódjának köszönheti. A természetben a legfőbb táplálékukat a gabonamagvak, bogyók, gyümölcsök és apró állatok jelentik, de hihetetlenül ügyesnek bizonyultak egyéb táplálékszerzési módokban is. Minden alkalmat megragadnak a táplálék megszerzésére, legyen az akár döglött állat, rovar vagy konyhai hulladék.
A holló az egyik legintelligensebb madár a Földön, igen figyelemre méltó probléma-megoldó képessége és agyának madarak közt egyedülálló mérete. Évszázadok óta témája a különböző mítoszoknak, a népi folklórnak, a művészetnek és az irodalomnak.
Összetett problémamegoldó képességet jól demonstrálja a következő feladat: kutatók vízzel telt hosszú nyakú üvegbe helyeztek ennivalót, úgy, hogy a holló csak a vízszint megemelkedésével tudta elérni azt. Az alábbi videó bizonyítja, hogy megtanulta és tökéletesen megoldotta a feladatot.
A fiatal hollók már viszonylag korán udvarolni kezdenek, de költeni valószínűleg csak az innen számított második-harmadik évben fognak. Az udvarlás sikere a különböző akrobatikus légibemutatókban és a sikeres táplálékszerzésben rejlik. Ha egyszer már egymásra talált a pár, akkor onnantól kezdve egy életen át együtt költenek, általában ugyanazon a helyen. Azonban a „házasságtörés” sem ritka a hollóknál: megfigyelések szerint jó néhányszor előfordult, hogy a fészkén ülő tojót más hímek is meglátogatták, míg a párja távol volt.
A többi varjúféléhez hasonlóan a hollók is kiválóan utánozzák környezetük hangjait, köztük az emberi beszédet is. Széles hangskálájuk miatt sok ornitológus érdeklődésének központjába kerültek.
Az egyes fajok által használt hangok száma tizenöttől harmincig terjed, szókincsük a „társas életben” a leggazdagabb. Az egyes hangok különböző funkciókat látnak el: megkülönböztethetünk többek között figyelmeztető, vadászatkor használatos és harci kiáltásokat is. A hollók által használt hangok azonban nem merülnek ki pusztán a kiáltásokban. A csőr-csattogtatás, füttyök egész repertoárjával rendelkeznek. Érdekesség, hogy a tojóknál inkább megfigyelhetőek ezek a nem verbális megnyilvánulások, mint a hímeknél. Szintén megfigyelhető, ha egy hollópár egyik tagja eltűnik, az egyedül maradt fél párja hangjának utánzásával próbálja társát visszacsábítani.
Közzétette: Városi Madár
Közzététel: 2018. jan. 10.
A szarkákhoz hasonlóan a hollók is előszeretettel gyűjtenek („lopkodnak”) fényes tárgyakat, melyek a fénylő kavicsoktól a kisebb fémdarabokon keresztül egészen a golflabdákig terjedhetnek. Ennek a viselkedésformának egyik magyarázata szerint a lopkodás fő célja társaik elkápráztatása lehet. Más kutatások rámutattak, hogy a fiatal hollók roppant kíváncsiak minden, a környezetükben fellelhető új dolog iránt. Főleg a madártojáshoz hasonló fényes és kerek dolgok kötik le figyelmüket.
Nemrégiben a biológusok felismerték, hogy a hollók – különösen a fiatal egyedek – képesek a puszta szórakozás kedvéért játékba bonyolódni: ha úgy tartja kedvük, havas lejtőkön csúszkálnak le, fogócskáznak a farkasokkal, vagy épp akrobatikus mutatványokat, hurkokat mutatnak be a levegőben.
Forrás: wikipedia.org
