Szilágynagyfalu, ahol a Toldi legenda ma is él

Arany János ősei Kölesérről először Szilágynagyfaluba költöztek. A község Romániában, három hegy és a Szilágysági dombvidék által körülvett Szilágynagyfalusi-medence közepén, a Berettyó felső folyásánál elhelyezkedő, ősi magyar, Árpád-kori alapítású település.

Fontos folyami átkelőhely és itt kereszteződnek a különböző városokba vezető utak. Kedvező elhelyezkedése miatt napjainkban is a Berettyó-felvidék fontos vásáros helye.

A honfoglalás után a Csolt-Vata nemzetség nyári legelőterülete volt, téli szállást csak a 11. században építettek. Neve Nagyfaluként először 1213-ban, a Váradi Regestrumban szerepelt.

A tatárjárás során a környék elnéptelenedett. IV. Béla 1249-ben hívének, Pál országbírónak adományozta. 1278 után újra királyi birtok, majd 1341-től Kraszna vármegye főispánja uralta. A település virágkora a 14.-15. századra tehető.

A nagyfalusi Arany-család címere.
Arany János összes munkái 2. szerk.
Arany László. Budapest, 1897

A 15. század elején lett a Bánffyaké, s közel ötszáz évig maradt a család birtokközpontja. A Bánffyak 1413-ban pálos kolostort, plébániatemplomot, majd négy sarokbástyás reneszánsz udvarházat is építettek.

A település 1470 körül kapott országos vásárjogot és kedvező gazdasági adottságai révén mezővárossá fejlődött.

1660 után fejlődése megtorpant, kezdetben a török hódoltság peremterülete volt, majd a folytonos háborúk (kuruc-labanc harcok, rácdúlás) a pestisjárvány és a súlyos adóterhek miatt fokozatosan elnéptelenedett.

A visszatelepedés a 18. század elején kezdődött, a lakosság fő megélhetési forrása ekkor is a gabonatermesztés és állattenyésztés volt, amihez a század végén fejlett szőlő-és bortermelés is kapcsolódott. Ekkor épültek a Nagycsicsó borpincéi és a kocsmajog is jelentős bevételt biztosított.

Szilágynagyfalu napjainkban egy hatezer fős, vegyes etnikumú településcsoport –központja. A környezet természeti szépségei mellett fontos értékei az eredeti udvarház helyére a 18-19. század fordulóján épített, emeletes, barokk-klasszicista Bánffy kastély és a késő-gótikus református templom.

A Toldi legenda máig élő helyi hagyomány: „Somlyó felé menet volt régen egy nádas. Mondták, hogy a farkast ott ölte meg, és akkor a vállára vette, oszt vitte. Az itt a falunak a felső végin vót, ahol most a Nagy utca van.”

Forrás: wikipedia.org

IV. Béla. Szerző: Thuróczy János, 1488.
Forrás: wikipedia.org
Nagyfalu és környéke az első katonai felmérés térképén 1773-1781. Forrás: mapire.eu
A nagyfalusi monostor köveiből és tégláiból épült fel Nagyfalun a Bánffy‑kastély.
Fotó: Centru Tutistic Nusfalau.
Forrás: palosepiteszet.hu
Református templom Szilágynagyfaluban. Szerző: Wikizoli Forrás: wikipedia.org
térkép
előző
következő
www.hallgatniaranyt.hu
Szilágynagyfalu, ahol a Toldi legenda ma is él
A nemesség elvesztése
Arany János kultusza Szilágynagyfaluban