Szlovákiában Besztercebánya városának – a hasonló nevű kerület és járás székhelye - déli részén található, az oklevélben először 1263-ban említett Garam-parti település, melyet a 13. században a Radvánszky család ősei, Radun és fiai kaptak királyi adományként. Neve a folyó gyakori áradásaira utalva, a régi magyar „ragyvány” (mocsaras hely) főnévből származik.
1287-ben már gótikus erődtemploma is állt. Radvány község szélén nyugat felől áll a dicsőséges Szent Szűz temploma. A 14. majd a 15. században átalakították, 1517-ben későgót, bordahálózatos boltozatú Mária-kápolnát építettek hozzá. Miután a kegyúri család protestantizált, 1558-ban evangélikus templom lett, majd 1710-ig felváltva használták a katolikusok és az evangélikusok.
A 18. században már felkapott búcsújáró hely volt. Első kastélyát 1600 körül építette a Radvánszky család, melyet ugyanebben a században még egy követett. A mezőgazdaság termelés mellett 1633 után számos kézműves céh – késes, fésűs, kalapos, posztós, gyufagyártó – működött itt, áruikat a század közepétől az országos hírű Kisasszonynapi vásárokon (szeptember 8.) értékesítették.
A Zólyom vármegyei település 1920-ig Magyarország része volt. A trianoni békeszerződés után 1920-tól Csehszlovákiához, 1992-től Szlovákiához tartozik. Radvány 1964-ben épült össze Garamkirályfalvával, majd két évvel később lett Besztercebánya városrésze.
Forrás: wikipedia.org
