Ráckevei tragédia, a Népdal véget ér

Tízezres lélekszámú kisváros Budapesttől 50 kilométerre, délre, a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján. A rézkor óta lakott település. A honfoglaláskor a fejedelmi törzs szálláshelye, majd az Árpád-házi királyok kedvelt vadászterülete volt. Először 1212-ben említette oklevél az egykori Ábrahámtelkét és kolostortemplomát. A magyar lakosok mellé, 1440 körül a török támadások elől az Al-Duna menti Kevéből menekült szerbek települtek ide. Új lakóhelyüket Kis-Kevének nevezték, később ez alakult Ráckevévé. (A szerbeket ekkoriban rácoknak nevezték).

Szerb kolo-táncz. Predics Uros Arcanum
A gótikus templom harangtornya a 18. században épült, ennek megfelelően ez már egy barokk alkotás. Forrás: turistaszalami.blog.hu

A gazdag szerbek 1487-ben építették meg a település egyik ékességét, az ortodox gótikus templomot, melynek oldalkápolnái már reneszánsz stílusúak, középkori részeket is tartalmazó harangtornyát pedig csak 1785-ben fejezték be.

A Mátyás király alatt királyi kiváltságai révén első virágkorát élő település is áldozatául esett a török hódításnak. A reformáció elterjedésekor a város püspöki székhely és később humanista reformáció egyik központja lett. A törökök kiverése után 1698-től az egész Csepel-sziget a győztes hadvezér Savoyai Jenő birtoka lett, aki 1702 -1722 között a neves építész J. L. Hildebrandt tervei alapján építtette meg nevezetes kastélyát, a világi barokk építészet első hazai remekét.

Savoyai-kastely. Szerző: Kaboldy. Forrás: wikipedia.org
Savoyai-kastély kupolája. Szerző: Thaler. Forrás: wikipedia.org

A 18. században német telepesek is érkeztek ide, ettől kezdve lett Ráckeve három nemzetiség otthona. 1848-ban hatszáz ráckevei nemzetőr harcolt a szabadságért. A 19. század végén a millennium hozott újabb fellendülést, járási székhely lett, s ekkor épült az új szecessziós városháza és a fahíd helyett a vasból készült Árpád-híd is.

Az első világháborút 1919-ben követő román megszállók csaknem teljesen kifosztották a települést. A második világháborút követően a zöldség-és gyümölcstermesztés valamint a hűtőház és az élelmiszeripari gépgyár biztosította az itteniek megélhetését. 1975-ben nyitották meg a helyi termálstrandot. Ráckeve ekkor ismét járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza. Ipartörténeti nevezetessége a hazánkban egyedülálló 2010-ben helyreállított, működő hajómalom.

Árpád híd. Szerző: Csanády.
Forrás: wikipedia.org
Hajómalom, Ráckeve.
Forrás: hajomalom.rackeve.hu

Ráckeve a XIX.században

Forrás: Ráczkevei képek. Vasárnapi Ujság 1897. 33. szám

A Savoyai Jenő-féle kastély
Árpád-szobor Ráczkevén
Ráczkeve a Duna felől
Ráczkeve a század elején
Az Árpád-híd
Az Árpád-kori régi templom

Ez nem mese - Ráckeve

Közzététel: 2016. ápr. 5. - Kör Tv
A filmet készítette: New Angle Team - www.newangle.hu
Forgatókönyv: Boros Panna
Rendező: Kabarcz Zsófi
Szöveg: Lackfi János

Ráckeve a Csepel-sziget déli részén Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág partján. A várost körülölelő természeti szépségek, a vizek közelsége, történelmi múltja és emlékei, valamint az utóbbi évek országos hírű, kiemelt rendezvényei alapján Ráckeve méltán a régió egyik legkiemelkedőbb településének számít. - www.rackeve.hu

térkép
előző
következő
www.hallgatniaranyt.hu
Ráckevei tragédia, a Népdal véget ér
Az elmaradt esküvő
- némi kárpótlással