Szalánc után a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc birtokára látogatott el Arany és Tompa:
Széphalom községet a rudabányácskai bányászok alapították, először 1440-ban említik Kysbanya néven. Itt élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc. Az akkoriban Kisbányának, Kisbányácskának nevezett községet Kazinczy nevezte el Széphalomnak, bár hivatalosan csak 1886-ban kapta meg a nevet. Itt található a Kazinczy Emlékcsarnok, a kertben Kazinczy Ferenc sírja és a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma. Széphalomhoz 1940-ben csatolták hozzá Hosszúlázt, majd 1981-ben mindkettő Sátoraljaújhely városrésze lett...
Nógrád megyében, az északkeleti országhatárhoz közeli erdős hegyvidéken fekszik Széphalom. Kazinczy Ferenc költő, a magyar nyelvújítás vezéralakja eredetileg Kisbánya nevű birtokát 1794-ben szerezte meg. Az egykori arany-és ezüstbányászok alapította település 1440-ben szerepelt először oklevélben.
A jakobinus mozgalomban való részvételéért hatévnyi börtönbüntetésre ítélt - Spielberg, Kufstein majd Munkács várában raboskodó - költő csak 1806-ban, szabadulása és házasságkötése után költözött feleségével Török Sophie grófnővel a Széphalomnak átkeresztelt településen épített kúriába. Itt élt családjával, itt írta korszakos jelentőségű munkáit, innen szervezte és irányította vezéralakként a nyelvújítás mozgalmát, szervezte a reformkor irodalmi életét.
1831- ben Kazinczy a kolerajárvány áldozata lett,de addig Széphalom volt a reform-és nyelvújító mozgalom központja. A költő halála után Széphalom fokozatosan elvesztette jelentőségét, majd a trianoni békeszerződés által kijelölt határ szinte megközelíthetetlenné tette. Súlyához és jelentőségéhez méltó nemzeti zarándokhely csak később lett belőle, azután, hogy Kazinczy születésének 100. évfordulóján, 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a kúriát és a birtokot azzal a céllal, hogy életművének méltó emléket állítsanak. A kúriát ekkor már sajnos nem lehetett megmenteni, s ezért 1868 és 1873 között a korszak neves építésze Ybl Miklós által tervezett (Koch Henrik és Szkalniczky Antal által átdolgozott) neoklasszicista, kazettás mennyezetű, dór stílusú mauzóleumot építettek a később védetté nyilvánított kertben.
Idővel ebben helyezték el az írófejedelem unokája, Becske Bálint által összegyűjtött relikviákat – köztük egyedi bútorokat -, kéziratokat, festményeket és egy fehérmárvány Kazinczy-mellszobrot, melyet Ferenczy István kezdett és Marsalkó János fejezett be. A csarnokban álló emlékoszlop alatt nyugszik a költő és felesége, köröttük gyermekei (az Aradon hősi halált halt fiú, Kazinczy Lajos honvédezredes kivételével) és unokái, valamint hűséges, a fogságban is vele raboskodó szolgája is. A település 1886-tól használta hivatalosan is a költő által adott nevet. A hatalmas életművet hátrahagyó költő-író, irodalomszervező egyik legfrappánsabb méltatását Kosztolányi Dezső fogalmazta meg: „ Kazinczynak nem voltak remekművei, az élete volt remekmű”.
Az emlékpark gyümölcsökertjében, a Kazinczy által ültetett fák mellé, 2008-ban Radványi György DLA és Ybl-díjas építész tervei alapján egy a környezethez méltó, modern épületet emeltek, melyben a magyar nyelv történetét mutatják be az ide látogatóknak.
