Geszt község Békés megye Sarkadi járásában található a Kis-Sárréten, alig fél kilométerre a magyar-román határtól. Neve először 1213-ban jelent meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században említették a Váradi Regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtoka volt. A trianoni békeszerződés értelmében Tiszaradványpuszta nevű részét 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták ami rövidesen beolvadt Atyás településbe. Szintén elcsatolták a Csákpuszta nevű területet is 49 magyar nemzetiségű lakossal.
1772-ben épült barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették copf- és klasszicista stílusban, ekkor nyerte el mai „L” alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette a kastélyt.
A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizes tartályt vásároltak a lakók részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében teljesen kifosztották, alig maradt valami az értékes berendezésből. Jelenleg iskola és könyvtár működik az egykori Tisza - kúria falai között. 2017 áprilisában parlamenti döntéssel a református egyház kapta meg ajándékba.
Forrás: wikipedia.org
1851-ben Arany János a Tisza - családnál volt magántanító, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában található kis kerti lakban lakott, amely ma emlékmúzeum.
A kripta 1771-ben épült, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, Békés megye legnagyobb sírboltja. 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. Ma a Tisza család harminchárom tagja nyugszik itt.
