Hiába élt élete huszonkét utolsó évében költőnk a fővárosban, mégis vidékinek gondoljuk. Először Bécs felé utazva, 1843-ban töltött néhány napot a fővárosban. Akkor még szekérrel jött, s az osztrák főváros felé hajóval távozott.
Második pesti útját öt évvel később, a forradalmat megelőzően jegyzi föl a krónika. Barátjánál, Petőfinél lakott a Dohány utca 16-ban, az ún. Schiller házban, mely ma már nincs meg.
Pest annyira megtetszett Aranynak, hogy az ideköltözést fontolgatta. 1849-ben már kiadó lakást is keresett, de nem talált elég jót. Ekkor ismét Petőfinél lakott, aki időközben átköltözött a mai Rákóczi út – Síp utca – Dohány utca sarkán álló Marczibányi féle átjáróházba, melynek több utcára nyíltak kapui. Ezt a házat 1936-ban bontották le, ma ez az épület áll a helyén:
Az 1850-es évektől kezdve már rendszeresen jártak az első vonatok Pest - Vác és Pest – Szolnok között. A költő így könnyebben utazott föl ügyes- bajos dolgait intézni és személyesen részt venni az irodalmi közéletben Ilyenkor gyakran szállt meg a Magyar Királyban (amely a mai Vörösmarty tér sarkán állt).
Az Arany család végül csak jóval később, 1860-ban költözött Pestre, a IX. Erkel utca 20. számú ház egyik négy szobás lakásába. Akkor még a Három Pipáról volt elnevezve az utca, s szinte már külvárosinak számított. A költözés első számú oka az volt, hogy a költőt megválasztották a Kisfaludy Társaság elnökének.
A vidéki nyugalom után a család nem volt kibékülve a ház zajosságával, ezt nem kárpótolta a Duna és a Gellért - hegy felé nyíló szép kilátás sem. Négy évvel később kb. 50-60 méterrel odébb, az Üllői út 9-be költöztek, ami akkor még a 7-es számot viselte. A szerény kis műemlék épület ma is megvan.
1865-ben adták át a Magyar Tudományos Akadémia végleges épületét a Széchenyi István tér 9. szám alatt, Aranyt kinevezték titkárának, később főtitkárának. Az ígéretek szerint az Akadémia mögött lévő bérházban szolgálati lakás várta az egész családot. Ám igen csak kisstílű módon a lakást végül jó pénzért bérbe adták, a költő maradhatott az Üllői úton. A mindennapi bejárást az esetek többségében gyalog oldotta meg. Ez 2.200 méter, nagyjából fél órás kényelmes gyaloglás. De azért nem lehetett mindig kellemes testmozgás hóban- fagyban-hőségben, naponta oda-vissza megtenni egy nem túl egészséges embernek!
Széna (mai Kálvin) tér.- Kecskeméti utca - Egyetem tér - Egyetem utca - Barátok tere Úri utca eleje, ma Petőfi Sándor utca 3, a Trattner-Károlyi ház - Szervita tér- Dorottya utca (A Trattner- Károlyi ház ma is áll. Ez volt az MTA elődje, Arany a Kisfaludy Társaság titkáraként gyakran megjelent itt.)
Ésszerű elképzelés volt, hogy az Akadémia bérházában legyen a mindenkori titkárnak egy lakása, amelyet csupán egy ajtó választ el a hivataltól. Ybl így is tervezte meg. Ám azt ő sem gondolhatta, hogy elképzelése a nyerészkedést szolgálja majd. Aranyék lakásügye végül csak 1867-re oldódott meg, úgy, hogy ugyan beköltözhettek, bár némi lakbér ellenében, de 1870-től már ingyen lakhatott itt, egészen haláláig.
Forrás: Viczián Zsófia Arany János nyomában c. cikksorozata (pestbuda.hu)
