A Családi kör hányattatásai

Családi kör Elmondja: Csuja Imre

Olvassa el vagy hallgassa meg a verset!LINK

A költemény az itt közölt eredeti változatában nem jelenhetett meg. Az elbukott ’48-as forradalom utáni császári önkényuralom szigorúan tiltotta, hogy az elnyomó rendszert bármiféle nyilvános, főleg nyomtatásban is megjelenő negatív megjegyzéssel kritizálják. Így Arany egyik legnagyobb és legnépszerűbb verse teljes egészében nem jelenhetett meg. Sokáig, lényegében napjainkig a cenzúrázott, tehát meghúzott változatot ismerhettük csupán. Az Örkény Színház Aranyozás című előadása volt talán a legelső, ahol a Családi kör teljes egészében elhangozhatott. (A színházban és a Hallgatni Aranyt oldalon is Csuja Imre mondja el a teljes verset.)

Arany János Vahot Imrének, mint a Losonczi Phőnix című antológia szerkesztőjének küldte el a verset, aki 1851. május 2-i levelében így nyugtázta a küldeményt:

„Mind aki csak olvassa, a hű festések (költői képek, ábrázolások) által egészen el van ragadtatva. Hanem én, ki annyira ismerem a mostani sajtószabadság viszonyait – egy bökkenőt találtam benne, mi nem csak magát a verset, hanem egész vállalatomat veszélyeztetné. – A béna harczfi beköszöntése még megjárja, – hanem azon négy sor, mely így kezdődik »Beszél a dicsőség véres napjairól« stb. – Semmi esetre nem láthat napvilágot, mert a vizsgáló (cenzor) igen jól érti a célzásokat. – A Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak kifejezés sem közölhető, mert a kibujdosottak – a menekültek s átalán véve, a forradalmi dicsőségről és nyomorúságról még csak említést sem lehet tenni.” (Forrás: AJÖM XV. 367-368.)

Arany megváltoztatta a strófát, s a vers ebben a kényszerűen lerövidített formában jelent meg először. Arany később is csak így közölte, s ezt a változatot vették át a későbbi kiadások is, amelyekből tehát az alábbi sorok kimaradtak:

„Beszél a szabadság véres napjairul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott – koldusnak.
Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes utját, amíg hazaére.”
(85-90. sor)

Arany verse egyébként meglehetős pontossággal mutatja be családja életét. Még a versben szereplő udvari eperfa is szalontai kertjében állt.

Ha időrendben szeretne továbbhaladni, ide kattintva Gesztre juthat el.