A Dél-Dunántúli történelmi város Baranya megye nyugati részén, a Zselicség déli szegélyén, az Almás-patak két oldalán helyezkedik el. Régészeti leletek bizonysága alapján területe már a neolitikumban lakott volt. A magyar honfoglalás előtt kelták, rómaiak és avarok éltek itt. Zygeth néven 1391-ben szerepelt először oklevélben. A patak földnyelvén épült várának első épületét, a kerek tornyot a 15. század első felében akkori ura, Szigeti Antimus Osvát építtette.
1449-ben erődként, majd 1463-ban már mezővárosként említették. 1473-tól az Enyingi Török család birtoka volt. Várát 1530 körül Török Bálint olaszbástyákkal, vizesárokkal és felvonóhidakkal alakította komoly erődítménnyé. Ez idő tájt Szigetvár nemcsak katonai, hanem kulturális központként is jelentős szerepet játszott, hiszen 1542-ig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén énekmondó mellett Istvánffy Pál költő és Istvánffy Miklós humanista történetíró is. A vár és a település Török Bálint 1541-es török fogságbevetését követően 1543-tól Habsburg uralom alá került.1556-ban a törökök sikertelenül ostromolták, majd 1560 után a legerősebb végvárak egyike lett.
Kapitánya 1561-től az a Zrínyi Miklós volt, aki 1566 szeptember 7-én 34 napi hősies ellenállás után, háromszáz maradék katonájával együtt, a várból kirontva, Szulejmán szultán ötvenezres hadával szemben hősi halált halt.
Az ostrom után a törökök a várat újjáépítették mely így 1594-96 között beglerbégi székhely volt, s csak 1698-ban az elnéptelenedett újváros kivételével lett ismét a Habsburg birodalom fontos erődítménye. Ezt a státusát a 18. század végéig megőrizte, majd jelentőségét elveszítve a 19-20. században már csak a Festetics-családot követő családok birtokközpontjaként funkcionált. Az egymást követő birtokosok a törökkori épületeket - Szulejmán szultán, Ali pasa dzsámi és az egykori karavánszeráj, a Török ház – átépítve, de lényegében megőrizve uradalmi központként működtették a települést.
A Rákóczi szabadságharc után az itt állomásozó császári katonaság, majd ezt követően a monarchia polgárosodása és iparosodása segítette a város fejlődését. Az 1868-ban, és az 1902-ben megvalósult vasúti fejlesztések újabb lehetőségeket biztosítottak.
1881-ben kezdte meg működését a Fehér-féle gőzmalom, 1884-től működött a cipőgyár, s 1937-től már a konzervgyártás is. A várossá avatás 1966-ban történt és 2011-ben Szigetvár elnyerte a „Civitas Invicta”, azaz a „Leghősiesebb város” kitüntető címet is. A történelmi múltú vár mellett további értékes nevezetességei a Segítő Boldogasszony és a Szent Rókus templom, a Zrínyi tér épületegyüttese a Makovecz Imre tervezte Vigadóval, valamint a Termál-és Gyógyfürdő.
Forrás: wikipedia.org
Közzététel: 2015. szept. 6.
Szigetvár (látványrajz) Fodor Zsolt és Fodor Áron rajza, (Cseke György, Kőnig Frigyes, Ferenc Tamás és Szakonyi Balázs munkái alapján) Cseke György grafikáit a Medveczky könyvkötészet biztosította. konyvmuhely.com A korabeli katonákat Magyar Zoltán és Baltavári Tamás (Történelmi Animációs Egyesület) biztosította A "varak.hu" weboldal segítségével.
Készítette: Vár Szigetvári
Közzététel: 2015. nov. 9.
