Lúdtollal először Kr.e. 100 körül írtak, nem is akármit, hanem a híres Holt-tengeri tekercseket. Az 1900-as évek tipikus íróeszköze Magyarországon még mindig ez volt. Ekkor már a nagyvilágban megjelent a mártogatós fémtoll is, de az átállás csak lassan ment.
A penna a madár szárnytollából készült íróeszköz. Gazdagoknál a hattyútoll, szegényeknél a varjútoll volt jellemző. A tollat első használat előtt be kellett hasítani, a hegyezést mindenki önállóan végezte.
A tollhegyet tintatartóba kellett mártogatni, mely akkor még nehezen száradó és könnyen maszatolódó anyag volt. Ezért használták a nedvszívó itatós párnákat.
Arany János kiváló költő volt, de zenéket is szerzett és ügyesen rajzolt is. Sajnos a történelem, a háborúk viszontagságaiban rajzai, kottái nagy részt elpusztultak.
Szerencsére sok minden megmaradt, így például a költő önkarikatúrája, amit A nagyidai cigányok egyik lapjára rajzolt meg, ezen lúdtollat meglovagoló huszárként ábrázolja önmagát. Itt van az eredeti Arany rajz, amit grafikusunk így gondolt tovább:
Aranyról és családjáról fönnmaradt néhány felvétel, hiszen 1839-ben, az első dagerrotípia elkészítésével megszületett a fényképezés. Ekkor még ezüstözött rézlemezre, hatalmas favázas géppel készült a nem sokszorosítható felvétel. Az exponálás eleinte 15-30 perc volt, ami 1842-re 10-60 másodpercre csökkent. Ennyi ideig kellett mozdulatlanul a gép lencséjébe bámulni… Ezt bonyolult kémiai előhívó eljárás követte, s lassan előjött az egyedi, egy példányos felvétel.
1840-ben jelenik meg a pozitív/negatív eljárás, majd 1887-ben a celluloid film, majd az első amatőr fotómasina is piacra kerül.
A film eleinte egyszemélyes szórakozás volt. 1894-ben Edison kinetoscope-jába csak egy ember tudott belekukucskálni és csodálni a kezdetleges filmszalagra rögzített mozgóképet. A francia Lumiére fivérek egy évvel később pedig már megtartják a világ első nyilvános vetítését, amely eleinte a közönség ijedtségét okozta. A kezdeti némafilmek vetítését zongorista kísérte a mozikban. 1922-ben születik meg a hangosfilm, öt évvel később A dzsesszénekes című amerikai filmmel pedig már el is indul a hangosfilm korszaka. Aranyról sajnos tudomásunk szerint nem maradt fönn mozgókép.
A történelem első emberi beszéd- és énekhang rögzítése 1860-ban történt Párizsban, egy hangrezgést érzékelő eszközzel. Ekkor még nem volt visszajátszható a fölvett hangrezgés.
A hangrögzítés igazi története 1877-ben Edison fonográfjával indult, mely egy hengerre rögzített néhány szót. Ezt a nagy szériában gyártott, tömegeket elérő gramofon követte, majd megkezdődött a mikrobarázdás hanglemez diadal útja. Arany korában tehát a hangfelvétel éppen csak hogy elindult, s az Edison-féle viaszlemezes „csoda” fonográf csak 1890 után lett elérhető Budapesten.
Forrás: wikipedia.org nyomán
Grafika: Ferenc Tamás
