"Kisujszálláson Török Pál az esperes s Pesti pap volt a rector. Könyvtára a hazai és külföldi irodalmat válogatott munkákkal képviselte, s az szivesen nyilt meg számomra. Olvastam éjjel-nappal, ha hivatalom engedte. Itt a hazai ˗ főleg az új költői iskolához tartozó ˗ olvasmányaimat mindinkább kiegészitém, Virgil Aeneise pár könyvét hex[ameterben] leforditám, (rég eltéptem) s a németben Schillerig vittem. Uj erővel s buzgalommal, de szinte sovány erszénnyel visszamenék Debreczenbe, olly jó ajánlatok kiséretében a kisujszállási pártfogók részétől, hogy professoraim azonnal különösebben figyeltek rám, s őszig a grádus (fok, fokozat) elejére vergődtem. Anyagilag is segítve lőn (lett) rajtam, egyik tanár (Erdélyi) kis leányát bízta tanításom alá, egyéb jelei sem hiányzottak a figyelemnek tanáraim részéről, ˗ de én, kalandos életpályáról ábrándozva, únni kezdém az iskolai egyhanguságot, hosszallani a pályát, majd festő, majd szobrász vágytam lenni, a nélkül hogy tudnám, mint kezdjek hozzá: végre 1836. februarban önként, minden anyagi vagy erkölcsi kényszerítés nélkül, odahagyám a collegiumot, soha vissza nem térendő."
Forrás: Önéletrajzi levél (részlet)
Olvassa el vagy hallgassa meg a teljes levelet!LINK
Ha időrendben szeretne haladni, akkor ide kattintva ismét Debrecenbe jut.
