Galambóc vára, a Rozgonyiné helyszíne

Szerbiában, az Al-Duna jobb partján, a Kárpátokat és a Balkán-hegységet elválasztó, festői szépségű, áttöréses folyóvölgy a Vaskapu-szoros, elején található a váráról híres község. Vára helyén egykor Columbaria római erődje állott. A 11. században a Bizánci Birodalomhoz tartozott, stratégailag fontos várát 1200 körül a szerbek építették, ekkoriban a Kucsói, majd a Macsói Bánság része volt. 1334-ben Károly Róbert hadjárata során került először magyar kézre. Ekkortól vált a török elleni végvárláncolat részévé.

1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta, 1391-ben a törökök foglalták el. A következő évszázadban felváltva volt török, magyar és szerb kézen. 1427-ben Zsigmond király szerződéssel megszerezte, de a szerb várkapitány 12.000 aranyért átadta a törököknek.

Ezt követte 1428 tavaszán a vár legismertebb ostroma. Ennek során Zsigmond seregében a Rozgonyi István temesi ispán vezette 20.000 gyalogos mellett 200 olasz tüzér, egy lengyel-litván lovascsapat és egy havasalföldi román segédcsapat is részt vett. Az ostrom azonban a Murád szultán vezetésével megérkezett török felmentő sereg túlereje miatt félbeszakadt. Zsigmond királynak is menekülnie kellett, s ez egyes források szerint csak Rozgonyi István feleségének Szentgyörgyi Cecíliának, (régiesen Cicellének) segítségével sikerült.

Galambócz vára. Forrás: Vasárnapi Ujság, 1859.
Jókai Mór: Rozgonyi Cicelle, illusztráció Landerer és Heckenast. Forrás: cabe.blog.hu
Rozgonyi Cicelle. Szerző: Blaschke Jan.
Forrás: wikipedia.org

Hálából a király 1430-ban 3 Tolna megyei falut adományozott a Rozgonyi családnak. Az 1434-ben kelt adományozó oklevélben így örökítette meg Cicelle hőstettét: „e másoknál bátrabb és kiváló nő egy fölfegyverzett gályára lépve, s félre téve a női nem természetes félénkségét és gyöngeségét bátor szívvel a Dunán ide-oda evezett, majd az ostromlott várhoz közeledett, s a gályáról ágyúval lövöldöztetett a törökre.”

1458-ban Mátyás király is sikertelenül ostromolta a várat, majd 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el. A törökök később visszavették és bár jelentőségét a Nándorfehérvári csata után elvesztette, 1878-ig, az önálló Szerbia megalakulásáig meg is tartották. A részben a folyóban, részben a hegyoldalon megmaradt festői romok - alsó és felső, illetve külső vár, kilenc kőtoronnyal – az 1974-ben alapított Vaskapu Nemzeti Park leglátogatottabb, a turisták által nagyon kedvelt pontja.

Forrás: wikipedia.org

Galambóc vára a XIV.századból, 2009-ben.
Szerző: NeroN BG. Forrás: wikipedia.org
Kilátás a fellegvárból. Szerző: NeroN BG.
Forrás: wikipedia.org

Galambóc (Golubac) vára (látványrajz)

Fodor Zsolt rajza
Közzététel: 2014. márc. 31.