Arany János ifjúkorának egyik legfontosabb helyszíne Debrecen, Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye székhelye, a Tiszántúl legnagyobb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja,hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.
Irásban a 13. században említették először. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett.
Debrecen az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét, Nagysándor József hadtestét.
A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődött az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos,kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja
A Debreceni Református Nagytemplom a város legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának".1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a belvárosban a Kossuth tér és a Kálvin tér között áll. A nagytemplom helyén már a középkorban is templom volt, amely leégett. Helyébe a gótikus stílusú András-templomot emelték, ami 1564-ben szintén tűzvész áldozata lett.
A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város. Rákóczi György támogatásával az újjáépítés 1628-ban fejeződött be. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták az épületet. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, ismét rommá égette a templomot.
Az új templom építése 1823-ra fejeződött be. A neoklasszicista épület közel kétezer fő befogadására alkalmas. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín: 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékoszlopát.
A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, ami 4258 síppal, 3 manuállal, 52 regiszterrel rendelkezik, hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajáték nem csak az istentiszteleteken szól, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál zenés áhítatok, orgonakoncertek és komolyzenei hangversenyek helyszínéül is.
A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben található egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb darabja a Vizsolyi Biblia eredeti példánya.
Forrás: wikipedia.org
