Kőröstetétlen Pest megye déli részén a ceglédi járásban, Cegléd és Szolnok között, mindkettőtől egyformán 18 kilométerre található. Nagypengyom nevű dűlőjében középkori települést és temetőt találtak a régészek. Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, itt verette fel a sátrát, s szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Salán bolgár fejedelemmel. Feltételezhető, hogy a hely ekkor Nagykőröshöz hasonlóan a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott.
A község korábbi neve Tetétlen, története közel 900 éves. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, végleges pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.
A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta a területet. Tetétlen szórványtelepülés volt. Birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriáikban laktak, de a pusztai birtokaikon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat ahol az állandó népességet alkotó cselédségük élt és dolgozott. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek is Tetétlenen, ahol 1855-ben többször vendégül látta Arany Jánost a református gimnázium tanárát. E látogatások élményeit, emlékét a költő versei – A tetétleni halmon, a Vén gulyás és A vén gulyás temetése – őrzik.
A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett. A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.
Arany János nagykőrösi tanárkodása idején gyakran kilátogatott a tetétleni pusztára, többek között Inárcsi Farkas Elek tanyájára is tanártársával, Deák Józseffel, (aki nevelő volt Inárcsi Farkaséknál), és Szilágyi Sándor történésszel, az MTA tagjával, akinek alakját megtekinthetjük a nagykőrösi Arany János Múzeum előtti „nagy tanári kar” szoborcsoportjában.
A költőt nagyon érdekelte az Anonymus Gestá-jában szereplő és a helyben a nép ajkán is élő Árpád-monda, ami szerint a fejedelem a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén s itt vívott győztes csatát a honfoglalás során. Ezek közös hatására született A tetétleni halmon című költemény.
Forrás: wikipedia.org
Olvassa el vagy hallgassa meg a verset!LINK
