A Budai Várnegyed 1978 óta a Világörökséghez tartozik. Részei a várfallal körülvett Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed a középkori és későbbi műemlék épületekkel. A várat 1243-ban kezdték építeni az akkor pesti Újhegynek nevezett mai budai Várhegyen. 1255-ben IV. Béla oklevelében már megépített várként említette, melyet a tatárok 1285-ben sikertelenül ostromoltak. Első ismert ábrázolása a Schedel féle Világkrónikában jelent meg 1493-ban.
A Királyi Palotát az 1330 körüli években az Anjouk kezdték építeni. 1354-ben Nagy Lajos Visegrádról Budára költöztette a királyi udvart, s ezzel a városrész életének új szakasza kezdődött. Zsigmond 1410 és 30 között felépítette a Friss-palotát és templomot is alapított a várban. Építkezéseit – trónterem, könyvtár, csillagvizsgáló, királyi lakosztály - Mátyás király fejezte be és ezeket a déli Nagyrondellával együtt olasz történetírója, Antonio Bonfini is elismeréssel említette.
Mohács után, 1526. szeptember 12-én Szulejmán szultán elfoglalta, kifosztotta és felgyújtotta a várost és a várat. Ezután Szapolyai János szállta meg a várat, 1527-ben I. Ferdinánd szerezte meg, de 1529-ben Szapolyai már, mint I. János király, török segítséggel visszafoglalta. 1530-ban a sikertelen császári ostrom után János király kijavítatta a sérült falakat, de a várat 1541. augusztusában Szulejmán csellel újra elfoglalta. A törökök ezután fél tucat ostromot sikerrel vertek vissza. Végül a Károly lotaringiai gróf és Miksa Emánuel bajor választófejedelem szövetséges hadai 1686-ban kiűzték Budáról a törököket. A sikeres ostromot tűzvész és szabadrablás követte és a lakosság nagy részét is lemészárolták.
Ezután a falakat helyreállították és főként német lakosokat telepítettek ide. A következő ostrom 163 év múlva következett, amikor 1849.május 24-én, közel háromheti ostrom után, Görgei Artúr tábornok honvédei elfoglalták a várat a császáriaktól. A szabadságharc leverése után a császári hatalom megkezdte a vár kijavítását.
1875-1882 között megépült a Várkert Bazár, lebontották a Vizi-rondellát és a várfalak Duna-parti szakaszát. A második világháborúban a Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult, helyreállításuk 1960 után kezdődött meg és napjainkban is tart.
Az itt található nagyszámú múzeum, kulturális intézmény, történelmi és műemléki épületek – a palota épületeinek múzeumai, a vár rondellái és tornyai, a gótikus lakóházak megbecsült emlékeink. Nemzetközileg is egyedülálló látványosság a Vár alatt húzódó 1939-44 és 1958-62 között épült Sziklakórház is, mely 2008 óta látogatható.
Forrás: wikipedia.org
Vetítések: Halászbástyából nyíló Szent Mihály kápolnában
Készítő: Varga Roland
